Őszi lelkigyakorlat


Az őszi lelkigyakorlat kiváló alkalom a lelki felfrissülésre. Itt olvashatjátok néhány lelkes résztvevő beszámolóját.



Őszi lelkigyakorlat – MiháJ a macska szemszögéből

Már sötétedett, amikor új alattvalóim péntek este megérkeztek a birtokomra. Távolról figyeltem őket az egyre sűrűsödő ködön keresztül, ahogy jókedvűen elfoglalták a szállásukat, elfogyasztották a vacsorájukat. Estére újdonsült szolgáim elcsendesedtek, és csak egy-egy szép ének hallatszott ki szállásukról, ahogy a Teremtőnket dicsőítik. Ezután még néhányan vállalták, hogy az este csendjében és a nagy hidegben kimennek sétálni és elmerülni a gondolataikban. Ekkor már bemutatkoztam egy-egy alattvalómnak, akik megfelelő mennyiségű simogatással köszöntötték szerény személyemet.

Másnap – mivel láttam, hogy ez a közösség nagy szeretettel és odafigyeléssel fogja szolgálni választott királyát – már nagyobb publikum előtt is megmutattam magam. Egész nap nagyon jó hangulat volt. A népem előadáson, misén és kiscsoportos beszélgetéseken vett rész. Délután pedig nagy megdöbbenésemre az épület előtt futkorásztak körbe-körbe, egyszer egymás után, majd valami lapos labda után. Valószínűleg ezeket a játékokat az én tiszteletemre rendezték, ezért vettem a fáradságot, és távolról néztem őket. Este egy hosszabb elcsendesedés után ismét hatalmas nevetésektől zengett teljes uradalmam egészen hajnalig (kicsit lehettek volna csendesebbek! Elijesztették a kacsákat, amikre az álmaimban akartam vadászni…).

A vasárnapi nap ismételten nagyon gyorsan eltelt. Egy tartalmas előadás után – ahol az alattvalóim többek között a lelkiismeretükről hallhattak mély gondolatokat – a szép időben sokan kimerészkedtek az uradalmamba. Én, I. MiháJ a macska ismételten leereszkedtem alattvalóimhoz, akik készséggel látták el szolgálatukat és simogattak meg. Majd ismét visszatértek a szállásukra, ahol egy szentmisén vettek rész, megebédeltek és összepakolták csomagjaikat. Ezek után újdonsült népem elhagyta birtokomat.

Remélem, lelki feltöltődéssel és hatalmas élményekkel gazdagodhattak, amíg altvalóimként a birtokomon tartózkodhattak!


Varga Géza (Tejszín)




Istentől Istenig – a lelkigyakorlat VÁR/L!

Az őszi lelkigyakorlat nagyjából minden körülménye Istent sugározta számomra! Most nem nagy dilemmákkal mentem, hanem inkább, hogy egy kis lelki „pihenést” kapjak Tőle és útmutatást néhány kérdésben! Sokszor tapasztaltam, hogy ha a hétköznapok éppen jól mennek, akkor – bár lehet, elememben vagyok és felszabadult – de könnyen megfeledkezem a Jóistenről, akinek az ajándéka éppen az a boldog állapot, amelyben vagyok, tehát egy visszatérést is célul tűztem ki!

A péntek este festői ködfelhői, amelyben sétáltunk a váli lelkigyakorlatos házig, és az esti Szentségimádás és silentium már nagyon hamar belehelyeztek ebbe a lelki nyugalomba!

Másnap tanítások és kiscsoportos beszélgetések keretében gondolkozhattunk a lelkiismeretről, az imáról és az abban való kitartásról, valamint a lelki béke lépéseiről! Délután pedig remek sportos és csapatkovácsoló játékok adtak lazább időtöltést is a „lelki edzés” mellé! S többek között arra is rácsodálkozhattunk, mennyi „vál”-os igevers van a Bibliában! :D

A további gondolatébresztő tanítások, szentmisék és közösségi játékok, na meg a remek beszélgetések, a sok nevetés mind arra a gondolatra juttattak, hogy ebben a hétvégében minden benne volt: magammal, másokkal-közösséggel és Istennel való kapcsolat egyaránt, s mindezek megerősödése, meghittebbé válása!

Talán ha össze kéne foglalni, milyen volt a lelkigyakorlat, ez a verssor fejezné ki leginkább: „…most nem teszek semmit sem, csak engedem, hogy szeressen az Isten…”. Hála minden lelkiségi szervezőnek, András atyának és Márton diakónusnak ezért a remek hétvégéért!


Péhm Julcsi (Lev&ULa)




Csikota Balázs beszámolója

A múltkori lelkigyakorlathoz hasonlóan most is kicsit később érkeztem. Különös hangulata volt, ahogy a sötétben, ködben közelítettem meg a helyszínt; de mivel jártam már ott, ezért nem okozott problémát odatalálni. A házba belépve a már jól ismert közis társaság fogadott. Az első este csendben telt, így még aludni is egész sok időnk volt, de a következő naphoz nem is ártott, hogy kialudjam magam: a reggeli ima, majd elmélkedés és beszélgetés után egy misével folytattuk a napot, délután pedig a következő elmélkedést némi szabadtéri játék előzte meg, amihez kiváló időnk volt. Este a vacsora után ismét a játéké volt a főszerep, ami egy ilyen közis társaságban mindig jó hangulatban telik! A szombat esti játék, illetve a kötetlen beszélgetések már jobban az éjszakába nyúltak, így a vasárnapnak már kevesebb alvással vághattunk neki... A vasárnap természetesen nem telhetett mise nélkül, és még egy elmélkedés is volt a délelőtt folyamán.

Összességében remekül éreztem magam a lelkigyakorlaton, kiváló hangulatban telt a hétvége, megvolt a helye a komoly beszélgetéseknek és az önfeledt szórakozásnak is. Mindenféleképpen jó emlékekkel térhettünk haza!


Csikota Balázs (Tejszín)




Fazekas Tamás beszámolója

Egyedüli elsőévesként a lelkigyakorlat számomra nagyon pozitív képet mutatott a felsőbbévesek és az MKK közösségéről. A lelkigyakorlaton részt vehettünk közös szentmiséken, zsolozsmázáson, Szentségimádáson és elmélkedéseken, emellett közösségi programokon is. A nyugodt helyszín lehetőséget biztosított az elcsendesedésre, a közösségi programok, csoportos beszélgetések pedig mások perspektívájának megismerésére. Összességében a lelkigyakorlat sokat segített a testi-lelki feltöltődésben.


Fazekas Tamás (Ultraibolya)



Next Post Previous Post