Interjú Rácz Katóval

Immáron több éves hagyomány, hogy az Egyetemes tanévnyitó számában interjút készítünk az adott év közivezetőjével. Tavaly nagy többséggel Rácz Katót (Katalin Zitát) választottátok meg az MKK élére. A vele készült interjút olvashatjátok.

Kató

Szeretnélek megkérni, hogy mesélj egy kicsit magadról. Honnan jössz, ki vagy?
Mint azt már olvashattátok, Kató vagyok, a Borostyán csoport lelkes tagja, van 3 tesóm, egy nagymamám, sok fülbevalóm. Mivel tesóimmal kezdünk otthonról kirepülgetni, így szüleink tartanak otthon kb. 17 csirkét meg két kakast, nehogy unatkozzanak. A BGE Közösségszervező szakára járok, alapvetően majd rendezvényszervezéssel, esküvőszervezéssel szeretnék foglalkozni hosszútávon.

Hogy kerültél kapcsolatba az MKK-val? Hol hallottál rólunk?
Anno még a drága Bíbor csoportos bérmaanyukám, Edit volt az, aki a HEGY-re elhívott, és onnan már egyenes út vezetett az MKK-ba. Azt hiszem ennek a kis dolognak, ami akkor egy egészen kicsi döntésnek tűnt, nagyon sokat köszönhetek: igazán jó, élethosszig tartó baráti kapcsolatokat, a hivatásom megtalálását vagy például a csodálatos párkapcsolatomat is.

A tavalyi évben milyen pozíciód volt a köziben? Milyen feladatokkal segítetted korábban a közösség munkáját?
Az elején 1,5 év "egységsugarú közisként" elég is volt, majd utána a Borostyánokat vezettem egy évig. Ezt követően olyan szerencsém volt - bár a szerencsében nem annyira hiszek, így inkább az isteni gondviselés arra az útra vezetett - hogy megszervezhettem a közitábort. Talán ez volt az a dolog, amiben elsőnek éreztem igazán a hivatásomat. Így lettem utána közivezető helyettes, majd egy újabb tábor szervezését tudhattam magam mögött és most pedig hirtelen itt találtam magamat.

Milyennek látod most az MKK-t?
Szerintem egy csodálatos közösség, aminek talán az egyetlen hibája, hogy nem maradhatunk mindannyian örökre együtt. De most komolyan, én tényleg néha erről szoktam álmodozni. Számomra egy igazi csoda, hogy ennek az egésznek részese lehetek. De a tisztánlátás végett ezt majd egy év múlva is kérdezzétek meg. 😉

Hogyan készülsz a közivezetőségre?
Elsőnek is próbálok mindenről és mindenkitől kérdezni, hogy a lehető legtöbb infót összeszedjem, de ez nem olyan könnyű vagy evidens mindig, mint gondolnánk. Van amikor nem gondolom, hogy kéne kérdezni, pedig nagyon ott lenne az ideje. Illetve nyilván a nyár folyamán már a sok-sok felelőst, vezetői szerepben lévő személyt ki kellett választani, fel kellett kérni. Ezen kívül kicsit rákészülés nekem lelkileg például, hogy a közitáborokban már kicsit gyakorolhattam a "sok ember előtt beszélést", mert szerintem az egy nehéz dolog tud lenni, főleg az elején. Természetesen lelkileg más szempontokból is nagyon sokat készül tudatosan és tudat alatt is az ember egy ilyen szerepre.

Milyen elképzelésed van a jövővel kapcsolatban? Mi vagy mik azok a célok, amiket mindenképp el szeretnél érni az elkövetkezendő egy évben?
Alapvetően szerintem az már fél siker, ha minden szépen, rendben megy előre az MKK-ban, mert nem egy rossz szerkezet, sőt! Persze van néhány dolog, amin szerintem érdemes lehet változtatni, javítani. Ezek nyilván nem csak tőlem függnek, mert ez nem egy abszolút diktatúra. Például az adventi könyvhét helyett valami olyat tervezek, ami hasonlóan, vagy lehetőség szerint még jobban megszólítja a nem, vagy kevésbé vallásos korunkbelieket, de megéri a belefektetett energiát is. Vagy például a kezdőimákat szeretném, ha valamilyen módon még jobbá, kreatívabbá, változatosabbá tudnánk tenni és ezáltal talán többet is tudna adni. Illetve a tavalyi évben általatok is kitöltött kérdőív alapján egyértelműen látható volt, hogy a szilveszteri bálba szintén nagyobb a belefektetett energia, mint a nyereség az MKK számára, mert alig vannak ott MKK-sok azon a bálon. Így ahelyett valószínűleg "csak" egy viszonylag zárt körűbb, zenés, társasozós "mulatság" lesz a köziteremben. Az utolsó említendő, bár szerintem eléggé fontos dolog, hogy az emberek jobban lássák azt a közösségben, hogy mennyien dolgoznak és tesznek értük, vagy hogy például legalább az év végére a csapat nagy része tisztában legyen azzal, hogy kik a helyetteseim és azzal, hogy ők is nagyon sokat beleraknak ebbe a közösségbe annak érdekében, hogy ilyen jól működjön.

A közösségünknek – az alapítók egy rendezvényen elmondott szavai alapján - három alappillére van: hit, közösség, szolgálat. Mit gondolsz ezekről?
Hát nem véletlen találták ki az biztos. Azt hiszem az első kettő fontosságát és relevánsságát nem kell magyarázni. A szolgálat pedig egy olyan dolog, ami ezerféleképpen értelmezhető és nagyon sokféleképpen megnyilvánulhat. Lehet Istennek szolgálni, lehet egymásnak, lehet a közösségen kívül esőket is együtt szolgálni. Ez lehet akár egy mosogatás a Közi végén, lehet egy mosoly valakinek vagy egy jó beszélgetés, lehet egy tanúságtétel, lehet egy önkéntes ételosztás. Szerintem nagyon fontos a szolgálat, mert gyakorlatilag ez az egyik legfontosabb feladatunk itt a Földön, másokért lenni (persze a saját határainkon belül). Így én is sokat szoktam azért imádkozni, hogy jól tudjak szolgálni, úgy ahogy az az adott helyzetben a legjobb, és hogy igazán szolgálat tudjon lenni.

A közösségben vannak nyitottabb és zártabb csoportok is. Hogyan lehetne szerinted a zártabb csoportokat nyitottabbá tenni vagy kell-e nyitottabbá tenni?
Szerintem ez alapvetően egy természetes dolog, az ember elsőnek 30 emberhez is nehezen kapcsolódik nemhogy még 200-hoz. Persze ez nagyon sok mindentől függhet, akár a csopvezek példájától, akár a csoportdinamikától is. De mindenképpen fontos nyitni egy idő után a nagy közösség felé is, mert egyébként nem MKK-s vagy, hanem például csak "Lazac" csoportos. Szerintem ehhez a kulcs az egyénenkénti nyitottság. Az pedig egyedül csak rajtad múlik!

2020. szeptemberében lesz az Eucharisztikus Kongresszus. Milyen elképzeléseid vannak, hogy tudunk bekapcsolódni a lelki előkészületekbe?
Fúúuu……. jó kérdés. Alapvetően voltak már szerencsére előző évben is olyan lehetőségek, amik segítettek minket erre hangolódni és bekapcsolódni (pl. NEK ima, Forráspont, Szentségimádás iskolája). Bár még nem vagyok túltájékoztatva a témában, de biztos, hogy továbbra is lesznek hasonló programok. Illetve, bár a konkrét kongresszus már nem az én közivezetésem alatt lesz, de remélem, hogy tevékenyen tudunk segíteni és részt venni is, nem csak egyénenként, de közösségként is.

Next Post Previous Post